effluo, xi ― 3. k.

1) kifoly, -ömlik: amnis e. in Oceanum, vita e. cum sanguine; (költ.) aura e.

2) nem folyó tárgyról, kiesik, -siklik, elhull: capilli ee., elhull, urnae ee. e manibus; aer e. huc et illuc, elterjed.

3) átv. ért. A) elenyészik, elmulik, oda lesz; notae caedis, memoria rei alicujus e.; aestas, aetas e., eltelik. Gyakran olyanról, a mi valakinek eszéből, emlékéből kihull: antequam ex animo tua plane effluo, mielőtt egészen elfelednél: mens ei e. elfeledi, hogy mit akar mondani. B) ismeretes lesz, megtudják.

4) elvontan: szétfoly, egészen ellágyul, elpuhul, elolvad.

5) cs. kifolyni enged, amphorae effluunt vinum; Bacche effluas dulcem liquorem, önts ki.