exsors, tis, mn.

1) nem sorsoló, részetlen, valamiben nem részes, rei alicuius; (költ.) e. secandi, nem vágó, a ki nem tud vágni.

2) (költ.) sorshúzás alól ment, a mi nem esik sorshúzás alá: ducunt Aeneae equum exsortem; honor e. rendkivüli, különös.