faba, ae, nn.

bab (Vicia Faba L.); még pedig A) mint étel, a mely a flamen Dialis-nak tiltva volt, éppen ugy nem ették a Pythagoroeusok; a keménysége e gúnyos kifejezésre ád alkalmat: id (quod cacas) durius est faba et lapillis. B) mint hozzávetőleges mérték apró tárgyak nagyságának meghatározására: ad nostrae fabae magnitudinem, raro fabae magnitudinem excedit. C) közm. a) tam perit quam extrema faba, elpusztul mint az útszéli bab (a melyet könnyen eltaposnak az arra menők). b) istaec in me cudetur faba (= az én hátamon cséplik ki), ennek én iszom meg a levét. c) in faba reperisse, a babban vagy bab között talált, semmiség. Innen

1) névk. a) babföld. b) babkása.

2) átv. ért. babalaku tárgy, küln. faba vitrea, üveggyöngy (mint fülbevaló); fabae caprini fimi, kecskeganéj.