factiosus, mn. kf. és ff. [factio]

kinek pártja van, hatalmas, v. a ki magának pártot akar szerezni, pártoskodó: homo potens et f.; tyrannis f., kevesek uralkodása (oligarchia); (Pl.) factiosus lingua, nyelvét jól forgatni tudó, kinek nem ragadt le a nyelve, ellenben || factiosa ludificatio, roszakaratu, alattomos.