fala, ae, nn. (ősk. és újk. ) alkotvány .

A) egy neme a toronynak, melyről megszállás v. ostrom alkalmával különféle löveteket szórtak a várfalra; innen közm. subire sub f. (Pl.) magát nagy veszélynek tenni ki. B) a római circus maximusban a spinan levő hét oszlop egyike.