familiaris, e, mn. kf. és ff. [familia]

1) (ősk. és újk.) háznéphez tartozó; fn. inas, szolga.

2) a házhoz, háztájhoz tartozó: focus f., házi tűzhely: negotia ff. Küln. res f., háztartás, rendszerint birtokról vagyon, jószág, szintígy copiae ff.

3) a családhoz tartozó, családi, házi: funus, moeror f.

4) átv. ért. A) a házzal és családdal ismeretes, meghitt egyénekről, küln. mint fn. meghitt barát, biztos ember: amicus f.; homo mihi familiarissimus; f. meus, ejus. B) tárgyról, bizodalmas, barátságos, epistola, sermones; jura ff., a barátság jogai. Innen jól ismert, megszokott, valahol mintegy otthonos: haec ars f. est Italiae, vox illa auribus meis f. est, szintígy iróról, Demosthenes mihi est familiarior, Demosthenest (t. i. munkáját) jobban ismerem.

5) a haruspexek tanában f. jelenti azon részeket (az áldozati baromban), melyek a hazára és belföldire (ellentétben az idegennel és külföldivel) voltak jelentéssel.