[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

fanum, i, kn. [for]

valamely felszentelési forma elmondása által megszentelt hely, szent hely, küln. templom (vesd ö. templum, aedes s több efféle): ff. atque delubra, templa ac ff.; f. Dianae. Mint sajátn. Fanum, i, kn. város az umbriai tengermellékén Közép-Italiában, ma Fano. Innen Fanester, stris, e, mn., colonia Fanestris (Julia) = Fanum, éppen úgy; Fanum Fortunae, mint teljes neve a városnak.