fatalis, e, mn. [fatum]

végzethez tartozó,

1) végzettől rendelt, kimért, végzetből folyó: f. necessitas, casus; ff. anni, mors f., consulatus meus f. est ad salutem reipublicae; deae ff., a végzet istennői (párkák); libri ff., végzethirdető; hora, dies f. halál órája v. napja. Innen fn. a) fatales, ium, hn. a sorsnak alárendeltek, halandók, ft.; b) fatale, is, kn. fatum, végzet, sors.

2) (költ. és újk.) végzetteljes, küln. veszélyes, vészterhes, halálos, telum, signum.