faventia, ae, nn. [faveo]
1) (ősk.) kedvezés (hallgatással), adhibere faventiam = favere linguis.
2) mint sajátnév, város Gallia Cispadanában az Anemo (ma Lamone) partján, ma Faenza, hires boráról és fehér vászongyártásáról. Innen: Faventinus, mn. és fn. Faventini, orum, hn. F. lakói.