fecundus, mn. kf. és ff. [rokon ezzel : fetus stb.]

1) termékeny, eresztős, sikeres, szapora, gabnatermésre vagy szülésre alkalmas (de többnyire csak élő teremtményekről, vesd ö. fertilis): f. uxor, sus, terra; segetes ff.

2) (költ. és újk.) termékenyítő, termékenynyé tevő, Nilus; dextrae fecundae verbera, a lupercusoknak a nők termékenységét elősegítő szíjjcsapásai.

3) átv. ért. A) valamivel bővelkedő, valamivel teljes: terra f. alimentorum, amor f. melle et felle; secula ff. culpae. Innen önállóan tele, calices, fons. B) dús, bőséges, a mi bőven van, herba; f. questus, sok. C) a szellem, beszéd s több efféle bőségéről, gazdagságáról, teljességéről: Pericles uber et f. fuit, ingenium f.