[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

ferentarius, ii, hn. [fero]

1) könnyü fegyverzetü katona (qui depugnabant lapidibus et pugnis, his armis quae ferrentur» Varr.). A ff. a két szárnyon állottak, s rendszerint ők kezdették meg az ütközetet, equites ff. könnyü lovasok, a kik rövid kelevézzel harczoltak, a melyeket távolról dobtak az ellenségre.

2) átv. ért. (Pl.) amicus f., gyorsan segítő.