ferreus, mn. [ferrum]

1) vas-, vasból való, furca, clavus; (költ.) imber f., töméntelen sok hajtódárda, seges f. telorum, fiatal fák, melyek a földbe szúrt lándzsákból nőttek volt ki.

2) (újk.) vasszerü, color.

3) átv. ért. A) kemény, érzéketlen, kegyetlen: durus et f., homo f. B) szilárd, erős, rendíthetetlen: vox, corpus. C) (költ.) somnus f. halál. D) os f. szemtelen, orczátlan. E) ferrarius, vasat illető, fabrica, a vas megmunkálása, vasmunkával foglalkozó mesterség. F) ferratus, vasas, vértes, equitatus.