festivus, mn. kf. és ff. [festus]

1) (ősk. és újk.) ünnepi örömhöz tartozó, innen vidor, vidám, gyönyörködtető, vigságos, kellemetes s több efféle, ludi, locus, convivium.

2) beszédről, kedélyes, jóizü, bohókás, tréfás, mulattató, élczes, módos.

3) személyről a) csinos, takaros, finom, módos, femina, filius; copia f., «szép készlet» b) kedélyes, kedves, pater, puer.