frustratio, onis, nn. [frustror]
csalódás, hiedelemben, várakozásban s több effélében, ugy hogy valaki hasztalan tett valamit, hitegetés, biztatás, bolondítás s több efféle; injicere frustrationem, tévedést eszközölni; deferri frustrationibus, üres hitegetés által rászedetni; frustratio iis dolorem attulit; várakozásukban csalódván, szomorogtak; grana ciceris in acum continuo et sine f. inserere, elhibázás nélkül.