fugax, acis, mn. kf. és ff. [fugio]

1) a ki könnyen és gyakrun fut, futó, szalado, futasra hajlandó: vir, hostis gyáva; (költ. és újk.) saj. etettel, f. gloriae, dicsőséget kerülő; (költ.) Pholoe f. a kérőket kerülő, rátartó.

2) (költ.) siető, sebesen ellebbenő, ventus, lympha, anni. Innen átv. ért. futó, mulandó: haec sunt brevia, fugacia, caduca.