gemmeus, mn. [gemma]

1) drágakövekből való.

2) dragakövekkel (v. szinre és alakra ezekhez hasonló tárgyakkal, l. gemma) kirakott: g. jugum, cauda pavonis; küln. tündöklő, mintha drágakövekkel lenne kirakva, Euripus, prata gg., «virágokkal diszített», rotunditas g., formájára drágakőhöz hasonló.