Germani, orum, hn. t.

a germánok, nagy és hatalmas néptörzs a mai Németországban stb. (a Rajna, Duna, Visztula és a tenger között). Innen

1) Germanus, mn. (költ.) e helyett, germanicus.

2) Germania, ae, nn. a germánok országa (l. fennebb).

3) Germanicus, A) mn. germáni, germán-. B) mint sajátnév több oly vezéreknek mellékneve, kik a germánok ellen győzedelmesen harczoltak; küln. első volt kit így neveztek: Germanicus, a Dru sus Claudius Nero (Tiberius fitestvére, Augustus mostoha fia) és Antonia (Antonius triumvir leánya), fia Germanicus, kit nagybátyja Tiberius örökbe fogadott, később elvette Agrippa leányát. Fényes szerencsével folytatta a há borut a germánok ellen, de a féltékeny Tiberius visszahivta s Ázsiába küldötte, hol Cn. Pisotól (l. Calpurnius 3.) szenvedett sok boszantások után meghalt, hihetően méreg által. C) G. sc. numus, Domitianus császár alatt vert aranypénz.

4) Germanicianus, mn. (újk.) Germániában levő, foglalkozó, exercitus.