gerulus, i, hn. és la, ae, nn. [gero] (költ. és újk. )
1) hordozó (férfi, nő). Küln. a) geruli literarum, levélhordozók; b) gerulae, a mézet haza hordozó méhek.
||2) eligazító, teljesítő, végrehajtó.