Gratius, ii, hn.
római sajátnév, a melyen ismeretesek
1) Archias költő vádlója.
2) a költő Gr. Faliscus, Ovidius kortársa, a kinek «Cynegeticon» czimű tankölteménye a vadászatról még meg van. Innen Gratianus, mn. Gratius-féle, vasa ex argento; mint sajátnév: Gratianus, i, hn. Valentinianus császár fia és uralkodó társa 367―383 Kr. u.