gravis, e, mn. kf. és ff.

1) nehéz, súlyos, corpus, onus, navis; aes g., nehéz, tartalmas pénz; argentum g., veretlen; cibus g., gyomrot megfekvő, emészthetetlen. Innen A) megrakott, terhelt valamivel, megtöltött: naves graves spoliis; agmen grave praeda; átv. ért. gravis morbo, vulnere, aetate, vino et somno -tól, -től, levert, elnehezedett, (miatt) nehéz, magát nem biró, merevült. B) ( költ. és újk.) terhes, sacerdos gravis Marte, Marstól. C) magas, tetemes s több efféle, pretium, annona, fenus g. D) terhelő, innen a) szagról, kellemetlen, nehéz, odor, hircus in alis. b) egészségről, egészségtelen, ártalmas, veszélyes, coelum, anni tempus, locus. c) nyomott, elnehezült: gr. aetate, meghajlott; miles gr. annis, a kit az évek nyomnak, vesd ö. A). E) hangról, tompa, siket, mély (al, ellentét acutus fenhang): vocem recipere ab acutissimo sono usque ad gravissimum; syllaba g., ékezetlen, hangjeletlen.

2) átv. ért. elvont tárgyról és fogalomról: A) roszaló értelemben: a) nehéz, terhes, alkalmatlan, bajos, nyomasztó, kellemetlen, labor, fortuna; hoc mihi est grave; grave est in populum Romanum; filius mihi gravior erit, veszélyesebb. b) erős, kemény, mérges, hatalmas, fontos, bellum, edictum, supplicium, adversarius. B) dicsérőleg (ellentét levis): a) fontos, jelentékeny, causa, res; civitas g. et opulenta; haec mihi gravissima sunt ad spem etc., ez legnyomatékosabb reám nézve azon reményt ébreszteni, hogy stb. b) erős, nyomós, hatályos, a mi benyomást csinál, magasztos, fellengős, fönséges: oratio, sententia. c) tisztelt, nagy tekintetü, tiszteletre méltó, tekintélyes: homo gravis aetate et meritis; g. auctoritas alicuius. d) biztos, hiteles, testis, auctor. e) megállapodott, szilárd jellemü, komoly, ki bizonyos elv szerint cselekszik s nem engedi magát a pillanat benyomásaitól vezéreltetni (ellentét levis): homo bonus et g., vir moderatus et g.