habito, 1. [habeo]

1) cs. lakja, casas.

2) k. lakik, rendesen tartózkodik; h. in illis aedibus; aves hh. in arboribus; filia h. cum patre, atyjával v. atyjánál; h. tanti, annyiért, oly nagy v. magas bérben, h. triginta milibus aeris, 30,000 as bért fizet. Innen átv. ért. A) valahol folyvást van, mindig tartózkodik, in foro, in rostris szónokolni gyakran lép föl; h. in subselliis, mindig ― ül, in oculis, folyvást mutogatja magát a világnak. B) mindig egy mellett marad, szünetlen eggyel foglalkozik: h. cum illis studiis, in illa ratione tractanda; küln. a beszédben valaminél időz.