hactenus, ih. eddig,

1) térben A) sajátl. (ritkán költ.) idáig, odáig, h. est illa dominum secuta. B) beszédben v. irasban való helyről, e pontig, eddig, addig: h. de amicitia loquutus sum; gyakran kihagyással sed haec h., ennyit erről, «e csak annyi»; h. in hunc diem, ma csak eddig.

2) időben, mostanig, eddig, azon időpontig.

3) jelöli a czélt, fokot, a meddig valami megtörténhetik, megtörténnie kell stb., gyakran quatenus felelvén meg neki, azon fokig, addig, a mennyiben: haec artem duntaxat h. requirunt ut etc.; curandus ille est h. ne etc.