iste, a, ud, mut. nm.

ez, emez, v. az, amaz, rendesen azon személyről v. a hozzá tartozókról van mondva, a kihez a beszéd intézve van (vesd ö. hic), úgy, hogy gyakran ezekkel «tied», «tietek» fordítható: i. oratio, ama beszéded; nunc isti doceant, ama bölcsészek, kiket követsz; homines ista auctoritate praediti qua vos estis; ista ipsa in dicendo facilitas, ugyan csak a te beszédben való könynyüséged. Innen A) gyakran a megvetés vagy gyülölség mellékfogalmával (talán eredetileg az ellenfélről valami törvényes dologban, melyre a szónok előadását fordítani gondoltatik; így használja ezen névmást Cicero Verres elleni beszédében, kizárólag Verres jelölésére): non erit ista amicitia sed mercatura, ez nem lesz barátság, hanem kereskedés. B) jelöl már előbb említett v. megnevezett tárgyat, mely mint távolabb levő van jelölve. Innen isto, ih. A) (Pl.) ezért, azért, erre nézve, onnan, ennélfogva. B) oda, amoda, hol te vagy. C) átv. ért. arra v. erre be, ama dologba, admiscere aliquem i.