jactura, ae, nn. [jacio]

1) eldobás, -vetés, -hajítás, küln. a hajóból kivetés, kihányás, a tengerbe vetés: si in mari j. est facienda.

2) feláldozás, küln. pénzről, költségről: provincia exhausta sumptibus et jacturis ; magnam j. facere. Innen

3) veszteség (eredetileg melyet önkényt hordoz az ember, hogy egy nagyobbat elkerüljön, vesd ö. damnum, detrimentum), kár: jacturam facere v. accipere, szenvedni, afferre, okozni; j. rei familiaris.