jejunus, mn. kf.

1) nem ett, étlen, éhes: plebecula misera et j.; (költ.) dentes jj.; sonus j., üvöltés, ordítás az éhség miatt; (költ.) szomjas (negare jejunae aquam).

2) átv. ért. A) üres, valamit szükséglő: (költ.) corpora jejuna succo; aures jejunae hujus generis, ismeretlenek (-val, -vel) ; (költ.) j. divitiarum et imperii, vágyó, sovárgó. B) terméketlen, ager, innen cognitio j., haszontalan, haszon nélkül való. C) hitvány, silány, nyomorult, jelentéktelen, animus, res gesta, ars, concertatio verborum. D) küln. beszédről, száraz, sovány, sótalan, se íze se büze.