jugulo, 1. [jugulum]

1) torkot elvág, suem, innen megöl, -gyilkol, tőrrel agyonszúr (jelesen orozva, vesd ö. neco, trucido, stb.), aliquem, betegségről is: megöl, halálra válik; quartana neminem jugulat; id genus (morbi) celeriter jugulat.

2) átv. ért. megsemmisít, semmivé tesz, el-, megront, tönkretesz, egészen megbuktat, lesújt: j. aliquem factis decretisque; jugulari sua confessione, egészen megfogatni, -győzetni. Közm.: suo gladio jugulari, maga saját szaván fogatni meg; j. aliquem plumbeo gladio könnyen meggyőz, megczáfol.