labefacto, 1.

1) valamit az eséshez közel hoz, megingat, megráz, arborem, signum; 1. alicui dentes, meglódít vagy úgy megüt, hogy meglódul bele.

2) átv. ért. A) fennállásában, megmaradásában valamit ingadozóvá, bizonytalanná tesz, innen gyengít, tönkre tesz, megbuktat s több efféle: 1. alicuius dignitatem, opinionem, fidem, causam, Carthaginem, amicitiam, leges; 1. aliquem tekintetétől s több effélétől megfoszt. Innen (költ.) 1. vitas hominum, nyugtalanít, háborgat; 1. onus ventris, a méh gyümölcsét elhajtja. B) vélekedésben ingadozóvá, habozóvá tesz, aliquem.