labo 1. k

1) le akar esni, eséssel fenyegét, esőfélben van, az eséshez közel van, ingadoz (jelöli lehetőségét és közelgését az esésnek, vesd ö. labor, cado): murus l., naves sine justo pondere ll.; (költ.) litera labans, gyakorlatlan kézzel irott.

2) átv. ért. A) bizonytalankodik, ingadoz, tétováz, haboz, küln. gondolkozásban és hűségben: animi plebis ll.; labamus mutamusque sententias; fides l.; memoria l., gyengül, vész. B) tönkre jut, elvész, -sülyed: res Trojana l., omnes reipublicae partes ll.