lacus, us, hn.

1) nagyobb álló víz, tó (vesd ö. lama, stagnum, palus stb.); (költ.) forrásról v. folyóról.

2) mesterséges v. természetes víztartó; valamint nagyobb edény folyadékok számára, kád, küln. melybe a kisajtolt bort eresztették.

3) Küln. válu, medencze, a melyben egy forrás vagy vizvezeték, akár szökőkút vizét felfogják, így Rómában: lacus Servilius, Curtius, Justurnae; kn. lacus siccus, száraz vízmedencze, haszontalan, czéljának meg nem felelő valami; innen a kovácsok oltó v. hűtő válúja.

4) gödör, verem, így egyh. lacus leonum, oroszlánok verme; küln. a) gsz. verem hüvelyes vetemények számára. b) épít. mészgödör, -verem.

5) (ősk.) = lacunar, koczkás mennyezet v. a mennyezet egy diszített és mélyített koczkája.