1. lanarius, mn. [lana]

(ősk. és újk.) gyapjuhoz való, gyapju-, herba, radix l., szappanfű, -gyökér; carminator, gyapjugyarató; innen fn. a) lanarius ii, hn. gyapjuból dolgozó, gyapjumüves; coactiliarius, nemezkészítő; pectinarius, gyarató: collegium lanariorum; b) lanaria, ae, nn. gyapjufonóda.