latrocinor, álszenv. 1. k.

1) (ősk.) mint zsoldos katona szolgál, regi, a királynál.

2) haramiáskodik, utonállva zsiványkodik, impune.

3) átv. ért. a) ragadozó halról: vadász, pastinaca; b) latrocinans medicus, bonczoló orvosról, «hóhéroló» orvos.