1. latus, mn. kf. és ff.

1) széles, flumen; fossa quindecim pedes lata; crescere in latum, szélesedni; (költ.) latum incedere, szétterjesztve, magát kiszélesítve (kezét csipőre téve, könyököt kitartva).

2) átalán bő, nagy, kiterjedt, nagy kiterjedésü, regnum, solitudo, ager, mare; gloria 1. (újk.) elterjedett, messze terjedő.

3) átv. ért. A) verba ll., elnyujtva kiejtett. B) beszédről, széles körülményes, bő, részletes: oratio liberior et l.; auctor latior et fusior. ||C) küln.. latior interpretatio, tágabb, enyhébb, szelidebb; culpa, sulyos (ellent. levis); lata fuga, egy neme a számüzésnek, a mikor a számüzött bizonyos helyre volt szorítva, a melyen kivül tartózkodnia nem volt szabad.