lusus, us, hn. [ludo]

1) játszás, játék (alanyilag vesd ö. ludus), aleae, calculorum; non me offendit lusus in pueris. Néha szinjáték: l. Trojae, melyben Troja esetét adták elő.

2) mulatság, időtöltés, küln. komoly foglalkozással ellentétben gyermekjáték: átv. ért. iis omne fas nefasque est l., játékszer.

3) (újk.) gúny: lusum dare alicui, valakinek alkalmat adni csúfolkodásra, magamagát nevetségessé tenni.

4) Küln. (költ.) szerelmes enyelgés.

5) tárgyiasan = iskolai tanítás, leczke, iskola, lusum dimittere, a tanítást bevégezve a tanulókat elbocsátani. (Ez értelmezést azonban Doederl. Synon. 2, 28, elveti, hanem e szót: lusum egyenesen a ludo» ige hanyatszavának veszi, és így értelmez: elbocsátani a gyermekeket, hogy játsszanak).