macto, 1. (rokon ezzel magnus l. mactus ) sajátl. megnagyít, innen

1) megajándékoz, ellát, még pedig A) valami jóval = megdicsőít, megtisztel, küln. istenséget áldozattétellel: m. deos, manes extis puerorum. B) valami rosszal illet, valakin valamit elkövet: m. aliquem infortunio, virum damno et malo.

2) (1. A szerint) áldoz, áldozat-barmot levág, hostiam, pecudes nigras manibus. Innen átv. ért. megsemmisít, megöl, megbuktat, aliquem summo supplicio, jus civitatis.