magistratus, us, hn. [magister]
1) magister állása, helyzete azaz előljárói tiszte, méltósága Rómában egy köz szolgálatban levőnek: mm. ordinarii et extraordinarii, majores et minores, curules stb. (lásd a római régiségekről szóló kézi könyveket); magistratus és imperia kapcsolatban fordulván elő, az első a Rómában való hivatalos állást az utóbbi a provinciákban való főnöki hatalmat, katonai és polgári hivatalos állást jelöli: magistratum inire (ingredi) lépni, accipere, elfogadni, deponere (vagy magistratu abire) letenni, kilépni, esse in magistratu, hivatalt viselni, hivatalban lenni stb.
2) hivatali személy, állami hivatalnok, hatóság.