malleolus, i, hn. [kics. sz. malleus ]
sajátlag kalapácska, innen
1) élőfának ifju ága, melyet levágván, földbe ültetnek, bujtóág, bujtvány.
2) gyujtónyil.
||3) gomb a sarun, a melyre a sarukötőt akasztották.
4) római családnév.