[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

manducus, i, hn. [2. mando ]

(ősk.) evő, faló, küln. színdarabban és felvonás alatt kitátott szájjal és csattogó foggal a népet mulattató bohócz, nagybélü.