marito, 1.

1) (újk.) kiházasít, férjhez ád, filiam, cuncti suadebant principem maritandum; lex de maritandis ordinibus.

2) állatról, tenyészővé tesz, termékenyít (mindig szenv.-ben), maritari, állatokról: párosodni.

3) átv. ért. élőfára felfutó növényt felfuttat: m. ulmos, ulmus-ra szőlőtőt futtat, köt; ||r. mint fn. maritatae, arum, nn. férjes asszonyok.