l. Maro, onis, hn.

1) P. Vergilius, hires költő családneve; innen t. Marones, köznévileg = nagy költők. Innen Maroneus és Maronianus, mn. Maro, azaz Vergilius-féle.

2) folyó a Peloponnesusban és e folyó istene, a melynek szökőkúton levő szobrára példálódzik Prop. 2, 32, 14 ed. Hertzb., a hol az nban éppen úgy Vergiliusnak egy szobrára lehetne gondolni, kivált Rómában; mások így akarnak olvasni: Anione (?), meg mások 2. Maro-ra vonatkoztatják l. ezt.