matella, ae, nn. [kics. sz. matula ]

edény folyóságokra, fazék, küln. éjjeli edény. Innen közm. praestare alicui ma tellam, magát a legalacsonyabb szolgálattételre felhasználni engedni; mus in matella, fazékba szorult egér, olyanról, a ki nagy bajban van; névk. mint szitokszó, illa matella, nagyon elaljasodott nőszemély.