materiarius, mn. [materia]

1) épületfához való, fabrica; fn. ius, ii, hn. a) épületfával kereskedő. b) (érts: faber) ft. famunkás; m. clavorum, faszegcsináló; és materiaria, ae, nn. épületfakereskedés.

||2) (egyh.) m. haeretici, eretnekek, a kik az anyag örökkévalóságát hitték.