1. maturo, l. [maturus]

1) érlel, megérlel, uvas. Innen (ritkán) teljes kifejlésre hoz, juttat, megérlel, par tus conceptas.

2) átv. ért. A) valamit alkalmas időben tesz, jó időben végez, igazít el, aliquid. B) gyorsít, siettet (hirtelenkedés nélkül, vesd ö. propero), azt csinálja, hogy valami hamarább essék, történjék, mint különben történnék, határozatl. móddal siet, m. alicui mortem, insidias consuli, m. fugam, sietve fut, iter, gyorsan utazik; m. proficisci, siet utazni; m. venire, hamar jőni.

3) k. (azaz midőn nincs kifejezve mivel siet az ember) siet: Romanus m. ne etc.; legati maturantes in Africam venerunt; maturato opus est, sietni kell.