maturus, mn. kf. és ff. (rissimus, néha rrimus )

1) érett, értt mint gyümölcs, pomum.

2) a mi természeti tulajdonaira, korára, valamire való képességére nézve illő kifejlését elérte, a maga elrendeltetésére v. valami czélra alkalmas, érett, alkalmatos: A) ovis m., tenyésztésre alkalmas, virgo, felserdült, férjhez mehető; partus m., születésre érett; küln. asszonyról nagyon terhes, venter, m. ex Jove; maturus militiae, katonai szolgálatra. B) maturus aevi v. aevo éltes, aetas m., érett, vén kor; centuriones mm., kiszolgált, imperium m., megvénhedt; maturus animi, érett értelmü, eszü. C) spes m., szilárd, seditio, kitörésre megértt, virtus, tökéletes, gloria, legmagasabb fokán.

3) átv. ért. A) maga idejében való, alkalmas, ahhoz illő, m. tempus scribendi, honores mm., jókor tanusított. B) kora, jókori, sebes, gyors, decessio, hiems, judicium; (költ.) maturior sum illo, korábban jöttem mint ő; loca maturiora messibus, hol a gabona korábban érik, melyek a gabonát korábban érlelik.