murus, i, hn.
1) fal, küln. várfal. Innen átv. ért. védfal, védelem, oltalom
2) (újk.) karima, szél (fazéké),
3) átv. ért. a) töltés, földhányás. b) az elefánt hátára felkötött fa bástya. c) a Cybele bástyás fejéke.