1. muto [e helyett movito, ebből moveo ] 1.

1) (ritkán) valamit helyéből megmozdít, máshová helyez: neque se luna m.; mutari finibus, civitate, elüzetni, hinc, innen máshová tétetni, jőni.

2) változtat, megmásít, elváltoztat, testamentum, sententiam, propositum, mutat fidem cum aliquo, (Pl.) adott szavát megszegi; nil mutat de uxore, nőmre nézve, nem másít meg semmit (azaz, meghagy engem birtokában): haud muto factum, nem kivánom a megtörténtet meg nem történtté tenni. Innen A) m. vellera luto croceo, fest; m. balsamum, hamisít; vinum mutatum, megromlott. B) k. változik: annona nihil. m., aestus m.

3) átváltoztat, -alakít, aliquos ex feminis in mares, bona in pejus; verba mutata átképített szók.

4) vált, cserél, cserélget, merces, vestimenta; m. vestem cum aliquo; néha majd = felcserél, más tárggyal cserél (m. praedam vino, porcos aere), majd ismét = becserél, egy tárgyat mással de azon nemüvel, csere utján szerez (m. urbem victam patria victrice). Küln. m. solunt, számkivetésbe megy; m. vestem gyászba öltözik; m. orationem, változatosságot hoz a beszédbe; m. terras alio sole calentes más nap melegítette földre (más égalj alá) költözik; mint hsz. m. militiam, kevésbbé tekintélyes hadcsapathoz teszik át (vesd ö. mutatio).