negotium, ii, kn. [necotium]

1) ügy, dolog, foglalatosság, kötelesség: n. permagnum, forense; est mihi ne gotium cum illo, dolgom van vele; quid tibi hic negotii est, mi dolgod van itt? mit keresel itt? esse in n. (ellentét in otio) foglalatosságban, kötelességben lenni. Küln. A) államügy, közügy, B) kereskedői foglalatosság nagyban (lásd negotiator stb.): perdere nn. Bithyna. C) (újk.) peres dolog, per. D) gyűnévileg = a ház dolga: negotium male gerere, rosz háztartónak, gazdának lenni.

2) küln. nehéz dolog, baj, nehézség: habere n. in vulneribus sanandis; nihil negotii est id facere; nem nagy feladat; quid negotii est etc., mi bajjal van összekötve stb.; satis habui negotii, elég dolgom volt; nullo n. és sine n., baj nélkül. Innen A) baj, nehézség, alkalmatlanság, kellemetlenség: facessere (exhibere) alicui negotium, vagy gyakrabban negotia, valakinek ― okozni, szerezni, csinálni. B) (Pl.) neque de hac re est n. quin occidam, nincs kétség benne, minden bizonnyal végem van.

3) dolog: quid negotii est, mi a baj, mi történik itt? ineptum sane n. Innen A) tréfásan valakiről, lentum n., nehéz jószág v. ember, rosz fizető. B) helyzet, állapot, viszony: suam quisque culpam ad nn. transferunt, a körülményekre tolja; in atroci n., borzasztó állapotban. C) átalán = vállalat, ügy.