1. O;
a latin betűsor tizennegyedik betűje; ósdias kifejezésekben sokszor áll e helyett: vorto, vorsum, e helyett verto, versum), néha u helyett, küln. v. után (volgus, e helyett: vulgus), ritkán i helyett «ille» ósdias formáiban; mint rövidítés ft. optimus, omnis és ezek különböző esetei helyett.