obeo, etc. 4.

I. (többnyire költ. és újk.) k.

1) megy, jő valamihez, -nak, -nek, o. in infera loca; donec vis o., míg valami erő járul hozzá; o. ad omnes hostium conatus, elébe megy, megelőz.

2) lemegy, stella o.

3) átv. ért. elvesz, elpusztul, meghal (vesd ö. II. 2. B.), urbs, homo.

II. cs.

1) valahová megy, jő, beutaz, meglátogat, o. regiones, villas, megjár, beutaz; o. cnam, comitia, nundinas, megjelenik, eljő, részt vesz, a vásárokat meglátogatja; (költ.) pallor o. ora, ömlik el, futja el. Innen A) szemlét tart, megvizsgál, exercitum; o. aliquid oratione, megemlít, előhoz, oculis v. visu, átnéz, áttekint. B) (költ.) körülvesz, limbus o. chlamydem.

2) neki fekszik valaminek, ráadja, rászánja magát valamire, kiteszi magát valaminek s több efféle: negotium, valami dolgot eligazít, valamire gondot visel, éppen igy munus, officium, opus, bellum, sacra; o. periculum, veszedelemnek elébe megy, annak kiteszi magát. Innen A) határidőről s több efféléről: o. vadimonium (l. e szót), a határozott napon a törvényszék előtt megjelenik, o. diem, a határnapot megtartja; o. annum petitionis suae, hivatalt keres, hivatal után jár mindjárt az első évben, melyben ez törvényszerüen meg volt engedve. B) küln. o. diem (supremum, suum) v. mortem, meghal (közönyösen és úgy hogy az illetőt szenvedőleg vesszük, vesd ö. oppeto): morte obita, halál(om) után.