obesus, mn. [obedo] (költ. és újk. )

1) kövér, hízott, vastag (rendesen gúnyosan, vesd ö. corpulentus), corpus, turdus. Innen (költ.) fauces oo., megdagadt.

2) átv. ért. buta, lomha, érzéketlen, míveletlen: homo naris non obesae (költ.) meglehetős jó orru (azaz ésszel biró) ember.