oblecto, 1. [lacio]

1) gyönyörködtet, felvidít, mulattat: o. animos legentium; gyakran o. se v. oblectari, gyönyörködik, re aliqua v. in re aliqua, valamivel, még aliquo, valakivel és cum aliquo, valakinek társaságában; éppen így: oblectari cum libris, mintegy a könyvek társaságában élvet keresni, azokban gyönyörködni.

2) (költ. és újk.) kellemesen eltölt, o. tempus studio.